Mi a közös 1981 és 2024 között? Nem sok, és mégis rengeteg, mert az idő pókháló, ezer szálon csatlakozik egyik pillanat a másikhoz, egyik ember a másikhoz. Lokális családtörténet az Újvidéki Színház új előadása, egy az időben és térben szertespriccelő família története, ugyanakkor történelem is, mert a történelem mi vagyunk. Rizóma ez: múltba és jövőbe néz, felmenői és leszármazottai itt voltak akkor és itt vannak most is. Elmennek, visszajönnek. Pingpongoznak, hidakon száguldanak autóikkal, ruhákat svercelnek Olaszból, táncolnak és levest főznek, szeretnek, gyászolnak, titkaik vannak, sportolnak, rózsát vesznek. Élnek. Egy esküvő 1981-ben, ahonnan lefejthető egy hatalmas, mindannyiunkat magába foglaló történet, át a huszadik századon... és tovább.

Az 1981 egy önálló előadásokból (egész pontosan tizenkettőből) álló, nagyobb lélegzetvételű, a Destin(y)ation címet viselő sorozat része, amely különböző országok színházait kapcsolja össze egy rendkívüli projekt keretében a Nova Gorica (Szlovénia) // Gorizia (Olaszország) 2025 Európa Kulturális Fővárosa program részeként. Nova Gorica a rendező, Tomi Janežič szülővárosa.

A színházi előadásban ritkábban látunk olyan ihletett, jelen idejű pillanatokat – vallja –, mint a próbafolyamat intenzív, keresési idejében. Generációjának egyik legizgalmasabb rendezője. A színház létezésének célját és értelmét vizsgálja, az örök kérdéseket: megismételhető-e, újrajátszható-e egy igaz, megtalált pillanat a színpadon? Kíméletlenül őszintén és kreatívan bánik a színészmesterség módszereivel. A szlovéniai Ljubljanai Egyetem Színház, Rádió, Film és Televízió Akadémiáján tanít színészmesterséget és színpadi rendezést, a Művészet és Színészet Kutatóintézetének vezetője. „Talán a színház tud olyan tér lenni, ahol a lényegről szólunk. Talán előadásunk célja is az, hogy okot adjon az egymással eltöltött időben, hogy valóban megszívleljük saját életünket.” (theater.hu)