Urbán András teljesen új megközelítéssel vitte színre a szláv irodalom egyik legjelentősebb népballadáját, amelyet a horvátok, a bosnyákok és a szerbek is a sajátjuknak tartanak. 85 perc tömény punk-színház, guszlával.
Urbán András, rendező: A Hasszán aga felesége előadás megrendezésére az Újvidéki Színház vezetősége kért fel. Nem a félelem foglalkoztatott, hanem az, hogy milyen manipulatív gépezet áldozatai a nők, milyen női archetípusokat kínál fel nekünk az egyház, illetve a politika.
A nőismerőseimmal beszélgetve gyakran tapasztalom, hogy magukra ismernek Hasszán aga feleségében, azt mondják: „Én is Hasszán aga felesége voltam.“ Felismerik magukat, felismerik a nő helyzetét, illetve a nőkhöz való viszonyulást, a társadalom képmutató viszonyát. Magunkban is felismerhetjük ezt a képmutatást: disznó, férfisoviniszta vicceket mesélünk és nevetünk rajta, még ha tudjuk is, hogy ez nincs rendben. Vegyük például a családon belüli erőszakot: az is arról szól, hogy főzöd a békát, nem veszed észre, hogy megfőtt, vagyis amikor észreveszed, már késő. Különböző módszerekkel közelítettük meg a témát, sokat improvizáltunk, hozzáadtunk olyan anyagokat is, amelyek a próbafolyamat alatt merültek fel.
Hogy az előadás reményt nyújt-e? Nem tudom a színházban vagy magában a művészetben mi a remény. Az életben az valami teljesen más. Ha olyan darabot nézek, amely az élet reménytelenségéről szól – még ha jó is az előadás – nekem reményt ad.
A színház életrevalósága, hitelessége, a művészet – nekem reményt ad. Ez a mi üzenetünk. Nem gondolom, hogy reményt adni ideológiai kérdés. Benne van magában az előadásban. Ilyen a világ, mi pedig rámutatunk egy bizonyos problémára.
Nem azért választottam Hasszán aga felesége szerepére Béres Mártát, mert azt gondolom, hogy az Újvidéki Színházban nincs erre a szerepre való színésznő, mert van, sőt. Így jött össze. Márta jó színésznő, néhány jelentős előadáson kívül nem sokat dolgoztunk együtt. Szükségét éreztem annak, hogy olyan környezetben dolgozzunk együtt, ami számunkra nem mindennapi. Márta tehetséges színésznő, aki specifikus intelligenciával rendelkezik. Nagy kihívás volt ez számára és számomra is.
Vedrana Božinović, dramaturg: Hasszán aga felesége számomra egy archetípus, nem csak női őskép, hanem mindenkié, aki tiszteli a törvényeket, azok szerint él, beléjük törődik, alkalmazkodik hozzájuk, akkor is ha pórul jár, mert képtelen elfogadni, hogy a törvények attól függően változnak, hogy kinek hogy felelnek meg. Ez az a "miért", ami Hasszán aga hitvesének a "fejében dörömböl", és biztos mindannyiunk fejében dörömböl, aki szembetalálja magát a társadalom abszuditásával, amelyben az "erősebb kutya" törvénye uralkodik.
Ha úgy nézünk rá mint egy punk lázadóra, Hasszán aga felesége valóban gyengének tűnik. Az ellenállása, ha van is – minimális. Nem tér le a kijelölt útról, akkor sem, ha az hirtelen és tőle függetlenül irányt vált. Ő behódol. Elfogadja a ráerőltetett formákat. Akkor is, ha nem is érti őket.
Ám mindeközben nem szabad elfelejteni, hogy ő végig hű marad az elveihez. Továbbra is tiszteli a törvényeket, amelyek szerint élnie kell, akkor is ha már senki más nem tartja be őket, akkor is, ha megváltoznak. Ez pedig semmiképp nem gyengeség.
A szégyen-jelenségre, amit mindig boncolgatnak a Hasszán aga asszonyával kapcsolatban, a szégyenre, ami miatt az ember szenved, tekinthetünk az előzőekben elmondottak perspektívájából is - a berögződött értékek, a társadalmi elvárások, a törvény, a nevelés, az idomítás szemszögéből – de mi van akkor, ha egyszer csak azt mondják, hogy mától mindez nem érvényes?
Hogy lehet együtt élni azzal, hogy többet nem hihetsz abban, amiben eddig hittél? Hogyan törölheted ki a múltat és kezdhetsz mindent elölről? A mai társadalmat nézve: könnyen.
A gerinc roppan akkor is, ha ordítasz, lázadsz, és akkor is, ha szép csendben, a törvények szerint élsz.
Béres Márta, színésznő: Hasszán aga felesége érzékeny, érzelmes és átszellemült, mégsem tehet semmit a társadalmi és a berögződött rendszer ellen. Az ő tragédiája abból áll, hogy fejjel megy a falnak, talán túlértékeli erejét és tűrőképességét. Passzív? Semmiképp. Gyenge? Talán. Gyengének lenni gyakran azt jelenti, hogy hajlamosabbak vagyunk a gyengeségre, hiszen könnyű kinevetni és banalizálni a legnagyobb mítoszokat is. A kulcs a megértésben van... Sokan, akinek elmondtam, hogy én játszom Hasszán aga feleségét, mondták, hogy "Én is Hasszán aga felesége vagyok…", vagy "Volt időszak, amikor én is Hasszán aga felesége voltam".
Kortól és munkakörtől eltekintve.
Ha belemélyednénk családfánk elemzésébe, meglepődnénk, mennyi Hasszán aga felesége létezett és létezik benne. Csak oda kell figyelni és fülelni.
Teljesen ártatlanul kezdtem el ezt a próbafolyamatot. A szerepformálásaimat általában alapos kutatások és elemzések előzik meg, ezúttal viszont el akartam kerülni minden információt, azért hogy a próbákon keressünk és találjunk megoldásokat, közösen. Szeretném szélesre tárva tartani az elmém a bemutatóig.
Az egyetlen dolog, amiről gondolkoztam, hogy mit tesz az ember, amikor hiába beszél és harcol. Úgy gondolom, hogy ilyenkor az egyedüli megoldás visszatérni önmagunkhoz, visszatérni a forráshoz - ami alapjába véve az én életszemléletem.
