Ljubomir Simović drámája a XX. századi szerb drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása először látható magyarul.

Táborosi Margaréta, rendező: "Egy megrendítő történet a színház és a művészet szerepéről háborús időkben. Uzsice városában, a második világháború idején járunk. Az akasztások, a kivégzések és a polgárok megfenyítése mindennapos a megszálló német hatalom által. A helyi erők titokban ellenállást szerveznek, az éhezés és a nélkülözés beférkőzött az emberek életébe. Ebbe a bizonytalan légkörbe érkezik meg a Šopalović vándortársulat, hogy bemutassák Friedrich Schiller Haramiák című drámáját. A színészek és az uzsiceiek élete is megváltozik ezen a napon, visszafordíthatatlanul. Bármennyire rossz szemmel nézik a helyiek a színészek jövetelét, az ő művészetük és művészetbe vetett hitük, az az egy nap alatt amíg a városban tartózkodnak, a való életre hat és annak tart tükröt. Félelmeteset és felemelőt egyszerre."

Balázs Áron, Vasilije Šopalović: "Hol van a határ a színház és az élet között? A színház folyton az életből merítkezik, az élet pedig sokszor színházra hasonlít. A közös bennük az, hogy egyikben is, másikban is célokat kell elérni, akadályokat leküzdeni, problémákat megoldani, vagyis túlélni. Ebben a darabban sincs másképp. A város lakói és a frissen érkezett vándortársulat is csak egy dolgot szeretne, akar. Túlélni. De akárcsak az élet, a színház is tele van meglepetéssel, és ilyenkor felmerül a kérdés: Hol a rendező? Hol a súgó? Hol vagyok én? De Shakespeare bácsi ezt tőlem sokkal szebben megfogalmazta: 

“Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.” (Fordította: Szabó Lőrinc)

Személyek:

Megszállók:
Meizen, német, a Sicherheitspolizei (SIPO) tisztje, rendőrségi koordinátor SIRMER ZOLTÁN

Kollaboránsok:
Milun, a városőrség szakaszvezetője HUSZTA DÁNIEL
Zsiger, verőlegény, véres nyomot hagy maga után OZSVÁR RÓBERT

Uzsiceiek:
Blagoje Babić, flaskával NÉMET ATTILA
Gina, a felesége, teknővel KRIZSÁN SZILVIA
Simka, Adžić tűzérségi őrnagy fiatal özvegye, gyászban SZABÓ REGINA
Dara, szövőnő FIGURA TERÉZIA
Tomanija, az árnyéka FERENC ÁGOTA

A Šopalović-féle vándorszínház színészei:
Vasilije Šopalović, társulatvezető BALÁZS ÁRON
Jelisaveta Protić, színésznő aranysárgában BANKA LÍVIA
Sofija Subotić, színésznő lilában HODIK ANNABELLA
Filip Trnavac, színész két álarccal, amelyek mögött tán ott egy harmadik is KŐMŰVES CSABA BENCE

A városi nép: DUPÁK FANNI, MEZEI GRESÁK LEA, ÁGYAS ÁDÁM, VARGA BENJÁMIN, LÁSZLÓ ROLAND, DUDÁS DÁNIEL ÉS TÓTH DÁNIEL

 

Fordítás: Lénárd Róbert
Zeneszerző: Szögi István& Dienes Ákos
Díszlettervező: Huszár Kató
Jelmeztervező: Sikó Dorottya
Fényterv: Majoros Róbert
Plakátterv: Törteli Réka
Rendezőasszisztens: Hajdú Sára

Rendező: Táborosi Margaréta